A RÉPAKIRÁLY

XXIV. Fridolin nem túl jó uralkodó: szeret színházba járni, élvezi az életet, és komolytalan a gondolkodása – nem csoda, ha megbuktatják. Hogy ki jön a helyére? Egy sárgarépa a veteményesből, egy szimpla gyökér, aki magát Répakirálynak nevezi, és akit, ki tudja, miért, rögvest mindenki istenít. Fridolin néhány segítőjével menekülni kényszerül, és útja során az ókori Pompejitől a hangyák birodalmáig mindenhová elmegy, hogy megtalálja az ellenszert az országban eluralkodó elmebajra. Vajon van-e a jó kormányzásnak bevált receptje? Mi számít normálisnak, ha mindenki megőrült? És emlékszik-e még bárki a népi bölcsességre, mely szerint előbb-utóbb minden zöldség megy a levesbe?

Jacques Offenbach és Victorien Sardou operettbe ágyazott politikai szatíráját 1872-ben mutatták be Párizsban. Magyar nyelven először most, a Budaörsi Latinovits Színházban kerül műsorra.

Jacques Offenbach és Victorien Sardou operettje alapján átdolgozta: Kovalik Balázs és Ari-Nagy Barbara
Dalszöveg: Závada Péter
Zenei adaptáció: Furák Péter